Mindent akartam, ami nem volt az enyém. Ám amikor megkaptam, már nem pontosan az volt, amire vágytam.
A múlt titkai
Idézetek a csalódásról
Csalódással kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található csalódásról szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap, gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat. Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd, ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Soha ne légy szomorú c. vers
A világom darabokra hullott, és megtudtam, hogy szinte minden, amiben addig hittem, csak hazugság volt.
A hajnalra várva
A jó mindenkor elkésve jön, mindig későn készül el, amikor az ember már örülni sem tud neki istenigazában.
A Buddenbrook ház
Első a munka, én a második, apám csak megy, hajt, és többről álmodik. Anyám meg főz, mos, esténként kivasal, cseppet sem érdekli, énmellém ki hasal. Jövök majd! – mondja, örökké hiteget. Oh, bár csak jönnétek! Szeretlek titeket.
Magányosan
Tudod, egy napon megértettem, hogy senki nem segíthet. Az ember szeretetre vágyik… de senki nem segít, soha. Mikor ezt megérti az ember, erős lesz és magányos.
Az igazi
Vannak dolgok, melyek keserűbbek kimondva, mint érezve.
Az irodalom halottjai: II. (Nyugat c. folyóirat, 1910. 11. szám)
Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott.
Nem törik a szenvedő szív oly könnyen darabbá, csak ellágyul, s az örömre lesz fogékonyabbá; Mint egy lankadt földművesnek pihenő tanyája: Kész boldogság lesz neki a szenvedés hiánya. Nincsen olyan puszta ínség, hogy magának benne a halandó egy tenyérnyi zöld virányt ne lelne; És ha ezt a szél behordta sivatag fövénnyel: Megsiratja… de tovább megy örökös reménnyel.
Enyhülés
A mámor csöndes éjjelében háborgó lelkem már pihenni kezd és lassan, lassan, csaknem észrevétlen reám borul a virradatlan est. Hideg szívvel, közönnyel nézek mindent, ami még nemrég lelkemig hatott; Mi lett belőlem? Emberek közt járó, el nem siratott, bús élő halott.
Temetetlenül
Az én utaimon nem nyílnak virágok, sötétség vesz körül, csillagot nem látok… Virágokat tépnek, napsugárban élnek milyen sokan, mások!… Engem megfogott egy ismeretlen átok.
Ismeretlen átok
Nincs rosszabb dolog a világon, mint amikor visszautasítanak. A fényed rátalál egy másik ember fényére, azt hiszed, kinyílnak az ablakok és beömlik a napfény, és végre begyógyulnak a régi sebek. És hirtelen rádöbbensz, hogy semmi nem következik be abból, amit elképzeltél.
Akkor zavarodunk össze a leginkább, amikor megpróbáljuk meggyőzni az eszünket valamiről, amiről a szívünk tudja, hogy az hazugság.
The most confused we ever get is when we’re trying to convince our heads of something our heart knows is a lie.
A hajnalra várva
Egyes csalódások megráznak bennünket, egyesek pedig olyan sebet ejtenek rajtunk, hogy annak hegét egészen a sírig viseljük.
A kék szempár
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts! Én nem hozzád való vagyok. Az én vergődő bús szivemmel, Neked nem illik játszanod. Nehéz, nagy harcz után lemondtam Én rólad és kerültelek. Mért mentem hozzád akkor egyszer, Óh, mért találkozám veled!
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!