Ha baj ér bennünket, rögtön akad egy barát, aki kész megmártani szívünkben a tőrt, s még azt kívánja, hogy csodáljuk meg a markolatát.
Goriot apó
Ha baj ér bennünket, rögtön akad egy barát, aki kész megmártani szívünkben a tőrt, s még azt kívánja, hogy csodáljuk meg a markolatát.
Goriot apó
Te figyelj, a te feleséged hogy szeretkezik? – Van, aki dicséri, van, aki nem…
Vannak dolgok, amiket az ember nem mondhat ki. Előbb meghal, mint hogy kimondja őket.
A Setét Torony 2. – A hármak elhívatása
A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen.
Thinking is the hardest work there is, which is probably the reason so few engage in it.
Mikor a legforróbban élek, legjobban gyilkolom magam, s a legéltetőbb szenvedélyek átölelnek halálosan. Mert nincs határa semminek, a van, a nincs fojtva ölelik egymást; ha dobban a szíved, mindig meg is hal egy kicsit. A van, a nincs két végű hinta, és lengő hinta minden itt: – ez mélybe dönt, szállni tanítva, az zuhantat, míg felröpít. Ha öröm hív – már vár a kín, – a hinta egyre fel le száll, ha égben vagy, lenn pokol int, s ha mélyben – fentről fénysugár.
Részlet a Százezer út című versből
Barátaim elhagytak engem: egyedül maradtam már. Lelkemet kiürítettem, mint aki nagyobb vendéget vár. Úgy fekszem itt, mint a főniksz, ki félve reméli a tüzet, amelyen el fog majd égni s amelyből újraszület.
Részlet a Mint forró csontok a máglyán… című versből
Egész életen át egyetlen nőt vagy férfit szeretni pontosan annyi, mint azt mondani, hogy egy gyertya az egész életen át égni fog.
Bál után
Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.
Egyszer csak egy éjszaka mozdul a fal, beleharsog a szívbe a csönd s a jaj kirepül. Megsajdul a borda, mögötte a bajra szokott dobogás is elül. Némán emelődik a test, csak a fal kiabál. S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál, a halál.
Részlet az Egyszer csak című versből (1942 ápr. 20)
Egy bölcs ember egyszer azt mondta, bármit megkaphatsz az életben, ha minden mást feláldozol érte. Ezt úgy értette, hogy mindennek megvan a maga ára, így mielőtt csatába szállsz, jó, ha átgondolod, mit vagy hajlandó veszíteni. (…) A legnagyobb áldozatok azok, amiket nem látunk előre. Van, hogy nincs időnk terveket gyártani, döntést hozni, vagy felmérni az esetleges veszteséget. Mikor ez történik, mikor a csata választ minket és nem fordítva, akkor kiderülhet, hogy az áldozat nagyobb, mint amit el tudunk viselni.
Felnőtt nem akkor leszel, ha kardot húzol, és vakmerően harcolsz a vélt igazadért. Nem akkor, ha nem félsz mások arcába vágni a legpimaszabb igazságaidat is. (…) Felnőtt akkor leszel, ha a hibákat önmagadban keresed. Ha sorsodért nem a körülményeket okolod, hanem önmagadat.
Szeretetről, szerelemről, szeretkezésről
Amikor az ember együtt él egy asszonnyal, mindennap tanul valamit. Eddig azt tanultam meg, hogy a hosszú haj egy szempillantás alatt eltömíti a zuhany lefolyóját; hogy nem ajánlatos az újságból kivágni semmit, amíg a lapot nem olvasta a feleséged, még ha az illető újság egy hetes is; hogy a kétszemélyes háztartásban én vagyok az egyetlen, aki háromszor hajlandó vagyok ugyanazt vacsorázni duzzogás nélkül; és hogy a fejhallgató arra való, hogy a házastársat megóvja a házastársa zenei túlzásától.
Az időutazó felesége
Aki a gyermekek lelkében horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett, emléke jó helyen van.
A mama mindig azt mondta, hogy a halál is csak az élet része.
Mama always said, dying was a part of life.
Az emberekben él a vágy, hogy bejárják a földet. Mászunk, járunk, aztán futunk, mindezt azért, hogy egyre messzebb kerüljünk attól a helytől, ahonnan jöttünk: otthonról. Tapasztalatból tudom, milyen csodálatos érzés, amikor megváltozik a környezetünk, és most azt is tudom, hogy otthon maradni, hagyni másokat elmenni, maga is egy fantasztikus utazás. Mert amikor elengedünk valamit, helyet teremtünk valami egészen másnak (…), valaminek, amit nem vártunk (…), valaminek, amitől az otthonunk váratlan kalandnak tűnik, utazásnak, ahol minden sarkon új kincsek várnak, ahol a világ a teljes bonyolultságában eljön a lakásunkba, mert a végén az erő nem csak azokkal van, akik elmennek, de benne van abban is, amit maguk után hagynak.