Emberekkel kapcsolatos idézetek

Emberekkel kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található, emberekről szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!





Hallott már valaki kövér nőket beszélgetni? El se lehet képzelni bármi más látványosságot, amelyből így áradna az egészséges vidámság. Senki se tud úgy nevetni, mint ahogy két kövér nő nevet. És utoljára se tud úgy nevetni, mert ők ketten sohasem hagyják abba. Ha kettőnél több kövér nő beszélget, az ember arra gondol, hogy a jó egészség titka a testek tömegében és sűrűségében rejlik. Még az is megfordul az ember fejében, hogy nem zsír, hanem törökméz szorongatja a szívüket. Mindig az az érzésem, hogy harminc évvel fiatalabbak a koruknál, és vigyázniuk kell, nehogy a föld vonzóereje hirtelen elengedje őket. Ez volna netán a gömbök metafizikája?





Keresni, várni, semmit sem akarni, szeretni, vágyni, egyedül maradni. Nézni a világot becsukott szemekkel, látni azt, amit még nem látott ember. Gyönyörködni titkos mély harmóniákban, emlékezni arra, mit sohasem láttam. Szeretni, imádni a szent tisztaságot, a szelet, a felhőt, a havat, az álmot. Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért, nem a túlvilági örök üdvösségért. Tudni, hogy nincs cél, tudni, hogy nincs Isten, félni, hogy talán igazság sincsen. Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge. Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre. És makacs reménységgel mégis, mégis hinni. Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi. És örülni tudni a nagy megnyugvásnak, a fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.


A halál a közös úticél, amiben mindannyian osztozunk, és ami elől nincs menekvés. De ez nem baj, mert a halál valószínűleg az élet legjobb találmánya, a változás mozgatórugója: eltünteti a régit, hogy helyet adjon az újnak.


Amíg nincs semmid, attól félsz, nem is lesz. Ha már van, attól rettegsz, valaki elveszi. Amíg nincs senkid, attól félsz, nem is lesz. Ha már van, attól rettegsz, valaki elveszi vagy valami miatt elveszítheted őt. Minden szorongás valójában a veszteségekről szól.




Öreg lettem, sokat vagyok egyedül, de ezt is jól viselem, emelt fővel, egy kis büszkeséggel; hidd el, nehezebb elviselni az ifjúságot, mint az öregséget, amikor már nincs választása az embernek. De a legnehezebb kibírni azt az öregséget, mely fiatalsággal áltatja magát.

Forrás: Macskajáték