Fájdalommal kapcsolatos idézetek

A szenvedés addig szükséges, amíg fel nem ismered, hogy szükségtelen.

Suffering is necessary until you realize it is unnecessary.

A teljesületlen kívánság okozta kín kicsiny ahhoz képest, amelyet a megbánás okoz: mert amaz a mindig kérdéses, beláthatatlan jövő előtt áll, emez a visszavonhatatlanul lezárt múlt előtt.

Forrás: Önálló gondolkodás

Nem az az igazi kín, amikor könnyektől el vagy ázva, hanem mikor belül sírsz és mégis mosolyogsz.

Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy “nincs”. Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül – a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen – a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod: – Milyen hülye voltam! Nem láttam, milyen kincset szórok szét minden percben és órában!… Bár akkor tudtam volna, amit most tudok: hogy ajándék volt vele az élet! Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?… Amit nem lehet elmondani.

Forrás: Szeretetkönyv

Ha nem önteném ki néha a szívemet, azt hiszem, felrobbanna, mint egy gőzkazán.

Forrás: Van Gogh válogatott levelei

Ahol egykor te voltál, most lyuk tátong, és valahogy folyton körbe-körbe járom nappal, s éjszaka belecsúszom. Pokolian hiányzol.

Where you used to be, there is a hole in the world, which I find myself constantly walking around in the daytime, and falling in at night. I miss you like hell.

Ne haragudj, kislányom, arra, ki durva szóval megsebez. Tudom, szívem, hogy fáj a sértés, de lásd, a fontos mégsem ez. Hidd el, kislányom, senki nem rossz, hidd el, mind jók az emberek, valamiért mindenki harcol, valakit mindegyik szeret.

Forrás: részlet a Ne haragudj… című versből

A gyötrő fájdalom keservesebb, ha rokonaink okozzák.

Forrás: Aiszóposz meséi

Ez volt az én formám, akkor éltem igazán; semmi, ami öröm azóta jött, nem ment olyan igaz mélységekbe, mint az a fájdalom, az a boldog gyalázat, hogy el kell vesznem miatta, és ő nem is törődik velem. Vajon úgy hívják ezt, hogy szerelem?

Forrás: Utas és holdvilág

Nincs menekvés! Élni s lenni kell, fájdalmakban is magasodva, és nem cserélni soha senkivel!

Forrás: részlet az Élni kell című versből

A remény (…) a legkegyetlenebb dolog a világon. Még a halál is jobb nála. Amikor az ember meghal, a fájdalom véget ér. De a remény az egekbe emel, hogy aztán még magasabbról zuhanjunk a földre. A remény gyengéden cirógatja a szívet, majd hirtelen darabokra zúzza. Újra meg újra. Sosem hagyja abba. Ezt teszi az emberrel.

Forrás: Hat év

A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan.

The deep pain that is felt at the death of every friendly soul arises from the feeling that there is in every individual something which is inexpressible, peculiar to him alone, and is, therefore, absolutely and irretrievably lost.

Forrás: Parerga és paralipomena

Sírt az ajtóm. Csöndben belépett Valaki és nevetett, Valaki, kiért sokat sírtam S akit halottan is szeretek.

Forrás: részlet a Költözés Átok-városból című versből

Akkor nevetünk, amikor valami a legjobban fáj. Nevetünk, amikor mást nem tudunk tenni. A nevetés az egyetlen stratégia, ha kezd széthullani körülöttem a világ… Csak az olcsó pillanatok provokálnak könnyeket.

Forrás: Hullámok hercege

Más emberek egészen mások, mint mi, s (…) nekünk ezt mindig egy-egy fájdalmas érzés árán kell megtanulnunk.

Forrás: A Pál utcai fiúk