Fájdalommal kapcsolatos idézetek

Nincs jobb gyógyszer bánat és sajgó seb ellen, mint rá sem gondolni.

Gyere közel, közelebb, még közelebb, kérlek, még, még, egészen közel, tapadóan – egészen! – Én akarlak eltaszítani.

Egy szenvedély anatómiája

Egy jó dolog van a zenében: amikor üt, nem érzel fájdalmat.

Úgy múlik el minden, ami fáj, hogyha úgy tartja kedve, néha hazajár, nem szól hozzád, csak leül egyedül, hogy érezd, hogy élsz ott legbelül.

Lélekdonor

Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni.

Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Őrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és legfőképp nem akarok felejteni.

Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak és sokszor jobb lett volna lenni rossznak, mert álom a bűn és álom a jóság, de minden álomnál több a valóság, hogy itt vagyok már és még itt vagyok s tanuskodom a napról, hogy ragyog. Én isten nem vagyok s nem egy világ, se északfény, se áloévirág. Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél, mégis a legtöbb: ember, aki él, mindenkinek rokona, ismerőse, mindenkinek utódja, őse.

Nem mondhatom el senkinek – Előszó című vers (részlet)

S bús lelkem az árnyékból, mely padlómon szétfolyva jár, nem szabadul – Soha már!

Fázom s lomhán megülök a kályha mellé bújtan, hát ma se sikerültél: szent életöröm? Sírnék, s ökölbe görbül tehetetlen az ujjam, s tenyerem húsát vájja a kinlódó köröm.

Téli verőfény

Azt hittem: öröm vagy, s kezdettem örülni, eltakartál egy sírt, hogy szemem ne lássa; Korán volt reményért hozzád menekülni: Csak a fájdalomnak vagy te folytatása.

Piroska betegségében

Csak úgy lehetsz boldog, ha szeretsz szenvedni.

Emberek jönnek feléd a múltból, tekintetek érnek, szavak zsongnak. És mérhetetlenül vágyódsz oda vissza, ahonnan a sors elszakított. Fáj, tudom. Lelked eltépett gyökérszálai véreznek ilyenkor. És ez a fájdalom gyakorta visszatér.

Rettentő fájdalom a szerelem, és fáj, ha ezt a fájdalmat nem érzed!

Teli voltunk élettel szabad volt a szívünk és én úgy hittem sose kell félnünk. Hova lett a boldogság? Hova a sok álom? És ami nincsen már, miért kell, hogy fájjon?

Egy elfelejtett dal

A fájdalom nem éles fejsze, melynek csapásától az élet fája dől… A fájdalom féreg, mely lassan, lassan, de nem fáradva, folyvást rág belől.

Hazugság amit…