Utálom a bizonytalanságot. Várni, spekulálni, hasztalan.
Frank Underwood (1. évad 10. rész)
Filmekkel kapcsolatos és filmekből származó idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található idézeteket és bölcs gondolatokat!
Utálom a bizonytalanságot. Várni, spekulálni, hasztalan.
Frank Underwood (1. évad 10. rész)
A szerető család. A legtöbb politikus ehhez a két szóhoz láncolja magát: családi értékek. De ha kurvákhoz járnak és én rájövök, elérem, hogy fájjon a képmutatás.
Love of family: most politicians are permanently chained to that slogan, family values. But when you cozy up to hookers and I find out, I will make that hypocrisy hurt.
Frank Underwood (1. évad 4. rész)
Ha pofára esel, az a legjobb, ha azonnal felállsz, leporolod magad és elátkozod az Urat, amiért kibabrált veled.
A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az, hogy cselekedsz a félelem ellenére.
Néha csak túl kell élned, a szörnyűt félrelökni, és túlélni a napot.
A fájdalom sokféleképpen jelentkezik. Egy kis szúrás, vagy égető érzés, a váratlan fájdalom, a mindennapok szokványos fájdalmai. És ott van az a fájdalom, amit nem nyelünk le, az a hatalmas nagy fájdalom, ami minden más érzést elnyom, feledteti a világ többi dolgát. A végén csak arra gondolunk, mennyire fáj, ami történt. Hogy, hogy kezeljük a fájdalmat, az rajtunk áll: érzéstelenítünk, elhessegetjük, felvállaljuk, letagadjuk, de néhányunknak az a leghatásosabb gyógymód, ha valahogy átvergődünk rajta.
Az élet egy száguldó vonat, amiről néha jó lenne leszállni, és állni a peronon.
Mindenkinek van egy útja. A te utad hozzám vezet. Tudom minden úgy lesz, ahogy lennie kel.
(1. évad 1. rész)
Vannak, akik csak a csúfságot látják a világban, a zűrzavart. Én a szépséget látom. Hiszek abban, hogy mind okkal érkeztünk ide.
(1. évad 1. rész)
Nézd csak azt ott! Tökéletes. – A tökéletes uncsi. Engem jobban izgatnak a rossz fiúk.
(1. évad 1. rész)
A győzelem csak, akkor értékes, ha valaki más veszít.
(1. évad 1. rész)
Eljön egy pont az életünkben, amikor hivatalosan felnőtté válunk. Elég idősek leszünk, hogy szavazzunk, igyunk és más felnőttes dolgokban vegyünk részt. Hirtelen elvárják, hogy felelősségteljesek legyünk. Komolyak, felnőttek. Megnövünk, megöregszünk, de felnövünk-e valaha is? Valahogy felnövünk, családunk lesz, férjhez megyünk, elválunk, de többnyire ugyanazok a problémáink, mint tizenöt évesen. Mindegy, mennyit növünk vagy öregszünk, akkor is örökké botladozunk, örökké keresgélünk.
A félelemnél és szerelemnél nincsenek erősebb emberi érzések. Nem sok mindenben különböznek. Mindkettő őrült dolgokra készteti az embert. (…) Néha olyat is teszünk, ami halálra rémít minket, csak mert szerelmesek vagyunk.
Nem az a fő, amit elvitt tőlem, hanem amit hozott. Olyan szemet, ami végre azt látta, aki vagyok, és a bizonyságot, hogy semmi… semmi sincs kőbe vésve, még a sötétség sem.
A múltat nem törölhetjük el, de kihozhatjuk belőle a legjobbat.