Aki boldogságát túlságosan

Aki boldogságát túlságosan függővé teszi értelmétől, aki szüntelenül vizsgálatnak veti alá, aki elrontja örömét azzal, hogy a kákán is csomót keres, és csakis ínyenc gyönyöröket fogad el, az előbb-utóbb semmiben sem leli többé örömét. Olyan ember, aki addig-addig kártoltatja a derékalját, amíg annyira meg nem apad, hogy végül is a puszta deszkán alszik.