Már nem csókol! Nincs, nincs sehol

Már nem csókol! Nincs, nincs sehol Én eljöttem, – Ő – maradott. Hűtlen-e már? Jaj! Mást csókol! Érzem, más ki néki bókol, más visz néki szép virágot. Úgy kinlódom! Nappal, éjjel Csak mindig reá gondolok: Vaj’ kit csókol most ő kéjjel, szembe szállva reményemmel, hisz tőle oly távol vagyok!

Csókolj, csókolj…