S a legforróbb csókból szület meg a legszebb

S a legforróbb csókból szület meg a legszebb, legnagyobb ige, mely hódítóan csap belé a végtelenbe, semmibe. S a leglanyhább csókból fakadt ki a szürkeség, a régi mása: Nincs vad párzás, nincs tüzes csók ma s nincs a világnak messiása. Úgy van talán: szép a világ s jó, mi vagyunk satnyák, betegek, jégfagyos csókokban fogantunk s a fagy a lelkünk vette meg. Szent kéj a csók és szent az élet, a párzás végtelen sora s átok a csók, átok az élet, ha nincs a csóknak mámora.

A csókok átka