Összes idézet

Nagyon is sokáig rejtőzött a nőben a rabszolga és a zsarnok. Ezért az asszony még nem képes a barátságra: csupán a szerelmet ismeri.

Nem is lenne normális, ha sohasem félne. Még a legbátrabb emberek is tapasztalják a félelmet. A harcban a legnagyobb feladattal akkor kerülünk szemtől szembe, amikor saját félelmünket kell legyőznünk.

Hozzád vagyok kötve, ragasztva, forrasztva, feloldhatatlanul, széttéphetetlenül. És ez a szerelem, ami bennem él, független mindentől, mindentől, amit te teszel; ez van, létezik és él, és nem fog megszűnni, nem fog elmúlni, mert hatalmas, örök és csodálatos, mint a világ.

Ez a baj a mai világban. Az asszonyok terhesek. Figyeled a szót? Terhes nekik az állapotuk. Nem is csoda, hogy hánynak három-négy hónapig, mint a Murányi kutyája, meg koraszülött lesz a gyerek, meg farval jön ki belőlük. Akinek gyereke lesz, kislyányom, az áldott állapotban van. Áldott, mert életet ad.

Én valójában csak egy rendes fickó vagyok, akinek hihetetlenül boldog élete volt.

Ne nézd tovább, beteg vággyal ne nézd őt, aki másért olyan szép, nem teérted, hisz maholnap elfárad ifju térded, s gyakran hajtod már kezedre nehéz főd: Nem vár öröm, ha eddig elmulasztád…

Séta az alkonyatban

Bús az élet, de balga, aki gyászol; Bozótok közt, csendes és árva pásztor, vágyaim csengős nyáját vigyázva terelem. Oly jó hinni, hinni: túl sötét tereken üdvöm rejti egy óra, mint Megváltót a jászol; Mutasd az utat, csillag! Ó, messzi Szerelem!

Csillag, ó messzi Szerelem

Az embereknek szükségük volt a biztonságra, és megteremtették vagy felfedezték az angyalok világát, amely azután védőszféraként vette körül őket egy idegen világban.

Az ember akkor megy el, amikor már nincs reá szükség. Addig nem. (…) És reám már nincsen többé szükség.

Valaki egy széket tolt oda, és ő leült a székre. És arra gondolt: le kellene festeni mamikát. És arra gondolt: lefestettem az életben száz és száz asszonyt, de mamikát soha. Miért? Miért, hogy éppen a legkedvesebbet, a legszebbet nem? Miért? Az ember annyi mindenre gondol az életben, csak arra nem, ami fontos. Az ember képeket fest, mindenről, mindenkiről, csak éppen arról nem, aki a legtöbb, aki a legfontosabb, aki a legszebb. Miért?

Utáltam és szerettem, az lett megírva, hogy elvesszen. Ez a szív ott a porban az egyetlen, láttam magamat a szemedben.

Nyina

Olyan lassan jött rám ez a szerelem, hogy azt sem tudom, mikor kezdődött.

A belenyugvás csak akkor tökéletes, ha meghiúsult vágyaink tárgya szemünkben már veszít valamit értékéből.

Azt hiszem, amikor válaszúthoz érkezünk, és tétován nem tudunk dönteni, eszünkbe kellene jusson a halálunk, hogy az életet válasszuk, mert a halálunk nem teszi boldogabbá a világot.

Néha az ember szándékosan ostoba, hogy megtehessen valamit, amit az okossága tilt.