Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
Összes idézet
Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek hogy emberek lehessetek!
A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek. De ezt olyan nehezen értik meg az emberek.
Az emberek őrültnek tettetik magukat, hogy azt csinálhassák, amit akarnak.
Azt mondják, a hollók célhoz vezetik az utazókat. Mások abban hisznek, hogy a magányos holló szerencsét jelent. De egy egész hollócsapat rossz jel, zűrzavart és gondokat jósol.
Az embereknek szükségük van segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts! A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van!
Mosolyogjatok egymásra, a férjetekre, a feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.
Keresni, várni, semmit sem akarni, szeretni, vágyni, egyedül maradni. Nézni a világot becsukott szemekkel, látni azt, amit még nem látott ember. Gyönyörködni titkos mély harmóniákban, emlékezni arra, mit sohasem láttam. Szeretni, imádni a szent tisztaságot, a szelet, a felhőt, a havat, az álmot. Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért, nem a túlvilági örök üdvösségért. Tudni, hogy nincs cél, tudni, hogy nincs Isten, félni, hogy talán igazság sincsen. Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge. Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre. És makacs reménységgel mégis, mégis hinni. Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi. És örülni tudni a nagy megnyugvásnak, a fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.
Az optimista olyan ember, aki úgy gondolja, hogy a jövő bizonytalan. Állítom, hogy optimistának lenni kötelesség, mert ha (…) elhiszem, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy ebben a bizonytalanságban azt tegyük, amit legjobbnak látunk.
Gyönyörű gyerekeim vannak. Hál’ Istennek a feleségem megcsalt.
Csodálom azokat, akik meg akarják ismerni a világegyetemet, holott épp elég nehéz eligazodni a kínai negyedben is.
Ártatlannak tudta magát és beletörődött mindenbe. Nem panaszkodott. Aki hibátlan, nem hibáztat.
Az eszedért is rajongok. Azt hiszem, mindenednek rajongója vagyok. Tán még a hibáidat is kedvelem.
Csupán egy csók volt, érzékszerveim mégis megbolydultak. Észveszejtő villamosszék-érzés, minden sejtelmet megrázó delej járt át, még nem a halálos, de az ahhoz közeli fajtából. S az illat, melyet annyira kedveltem, áradt bőréből, pórusaiból, s még inkább felkavart, elkápráztatott. Ízéből is kóstolót vettem, s tovább részegültem.
Élnie kell, ennek a szerelemnek égnie kell, közénk ne lépjen senki sem, amíg létezünk, mindig így legyen! […]Élnie kell, ennek a szerelemnek égnie kell, bárhogy legyen, csak ez ne múljon el!
Félteni kell