Idő és távolság nem számít. Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele. Sőt nemcsak hangolva, kötve is.
Forrás: Szeretetkönyv
Idő és távolság nem számít. Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele. Sőt nemcsak hangolva, kötve is.
Forrás: Szeretetkönyv
Csak aki magában bízik, bízhat másokban is. S a másokban való hit alapja a rendíthetetlen önbizalom. A két hit: egy. Ha bármelyik hitet elveszti az ember, olyan lesz, mint a félszárnyú madár. Nem tud repülni.
Forrás: Titkos tanítások
Egyedül akkor vagy, ha nincs senkid. Magányos akkor, ha a legjobb társaságban, önmagaddal vagy.
Forrás: Life magazin – Heti útravaló – 263. rész.
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál emlékeimből lassan, elfakult arcképed a szívemben, elmosódott a vállaidnak íve, elsuhant a hangod és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, ma már nem reszketek tekintetedre, ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, hogy ifjúság bolondság, ó de mégis ne hidd szívem, hogy ez hiába volt és, hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Forrás: részlet az Anna örök című versből
A költőnek van a legszebb hivatása e földön: ő az, aki halhatatlanná varázsolja a mulandóságot.
Forrás: Szakállszárító – Juhász Gyula füveskönyve
Bizalmas szívvel járom a világot, s amit az élet vágott, behegesztem a sebet a szívemben, és hiszek újra égi szeretetben, ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédet hallok, szomorún nézek, a kis Jézuska itt van a közelben, legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, s ne csak így decemberben.
Forrás: részlet a Karácsony felé című versből
Jó volna most is kívül állni, de ezt is meg kellett próbálni. Ha sohase szerettél volna, az ajkam egy panaszt se szólna. Ha sose csókoltalak volna, a szívem most is nyugodt volna. Jó volna tőled elmaradni, jó volna innen elutazni. Jó volna rád nevetve nézni, a legjobb volna rád se nézni.
Forrás: részlet a Jó volna most is kívűl állni… című versből
Nehéz a kő, és nehéz az ólom, de nehezebb kit titkos súlyú bűn nyom.
Forrás: részlet a Jónás könyve (Első rész) című versből
Néha csak túl kell élned, a szörnyűt félrelökni, és túlélni a napot.
A fájdalom sokféleképpen jelentkezik. Egy kis szúrás, vagy égető érzés, a váratlan fájdalom, a mindennapok szokványos fájdalmai. És ott van az a fájdalom, amit nem nyelünk le, az a hatalmas nagy fájdalom, ami minden más érzést elnyom, feledteti a világ többi dolgát. A végén csak arra gondolunk, mennyire fáj, ami történt. Hogy, hogy kezeljük a fájdalmat, az rajtunk áll: érzéstelenítünk, elhessegetjük, felvállaljuk, letagadjuk, de néhányunknak az a leghatásosabb gyógymód, ha valahogy átvergődünk rajta.
Az élet egy száguldó vonat, amiről néha jó lenne leszállni, és állni a peronon.
Egyedül. Igen, ez a kulcsszó, nincs is még ilyen szörnyű szó. A gyilkosság meg sem közelíti, a pokol pedig csak szegényes szinonimája.
Forrás: Borzalmak városa
Ha megfogná a kezem, lehet, hogy belehalnék a boldogságba.
Forrás: Az
Hétéves korig – amikor állítólag észhez térnek – a gyerekek többsége érzelmi szempontból afféle visszhangkamrának tekinthető. Ha olyan felnőttek között nőnek fel, akik békések, simulékonyak, és nem emelik fel a hangjukat, ők ugyanígy viselkednek.
Forrás: Álom doktor
Az idő elmegy. Ha csöndben vagy, hallhatod is gyászos csoszogását.
Forrás: Rémautó