Itt az ördög harcol az Istennel, és az emberek szíve a csatatér.
Forrás: A Karamazov testvérek
Itt az ördög harcol az Istennel, és az emberek szíve a csatatér.
Forrás: A Karamazov testvérek
Van úgy, hogy találkozunk valakivel, talán sose láttuk addig, de alighogy rápillantunk, érdekel, mielőtt egy szót is váltottunk volna.
Forrás: Bűn és bűnhődés
Még a legrosszabb családból is maradhatnak meg kedves emlékek, ha az ember lelke képes arra, hogy keresse a kedveset.
Forrás: A Karamazov testvérek
A lány mélységesen szerette. És szerette volna megsimogatni. Mindig szerette volna átölelni, de csak addig, míg a fiú nem akarta őt.
Forrás: Szülők és szeretők
Te annyira szeretsz engem, hogy legszívesebben zsebre gyűrnél, és én akkor megfulladok.
Forrás: Szülők és szeretők
Csak egy élete van az embernek, s ha lekéste a buszt, éppúgy ott marad a járdán, mint a többi kudarcember.
Forrás: Lady Chatterley szeretője
Minden elválás egyúttal találkozást jelent máshol.
Forrás: Lady Chatterley szeretője
Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem, merengj el hát egy percre e gazdag életen; szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel, a világ ujraépül, – s bár tiltják énekem, az új falak tövében felhangzik majd szavam; magamban élem át már mindazt, mi hátravan, nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem sem emlék, sem varázslat, – baljós a menny felettem; ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. Hol azelőtt az angyal állt a karddal, – talán most senki sincs.
Forrás: Részlet a Sem emlék, sem varázslat című versből
Kedvesem messze van és hogy szép maradjon, fürdetem néha könnyeimben: füveket hordok a fogaim között és szembenézek a nappal ha rágondolok.
Forrás: Részlet a Jámbor napok című versből
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Forrás: Részlet a Nem tudhatom… című versből
Két karodban ringatózom csöndesen. Két karomban ringatózol csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. Két karoddal átölelsz te, ha félek. Két karommal átölellek s nem félek.
Forrás: Részlet a Két karodban című versből
Ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya.
Forrás: Részlet a Nem tudhatom… című versből
Kicsi, gyere velem rózsát szedni, amíg el nem megy a nyár! Addig kell az ilyet elvégezni, míg virul a határ. Kicsi, gyere fel a hegy csúcsára, arra repül a madár. Addig szeretnék a csúcsig jutni, míg van napsugár. Távolból jön a felhő, meglátod, utolér, fehérre festi a zöld mezőt, hóval a téli szél.
Forrás: részlet a Kicsi, gyere velem rózsát szedni című dalból
Dalszerző: Gábor S. Pál és Szenes Iván
A dal Cserháti Zsuzsa előadásában vált ismerté.
Hamis reményt, hazug reményt miért is táplálnék? Dacolni kell, nem érdekel a sok jó szándék!
Forrás: részlet az Abigél című musical – Nincsenek csodák című dalából
Szövegíró: Miklós Tibor
Nincsenek csodák, az élet megy tovább, a múltam semmi más, egy kettétört világ.
Forrás: részlet az Abigél című musical – Nincsenek csodák című dalából
Szövegíró: Miklós Tibor