Időnként elgondolkodom azon, vajon tényleg illenek-e egymáshoz a nők és a férfiak. Talán jobb lenne, ha csak szomszédok lennének, és időnként átugranának egymáshoz.
Sometimes I wonder if men and women really suit each other. Perhaps they should live next door and just visit now and then.
Amikor reggel felébredek, úgy érzem, valami hiányzik. Tudom, hogy valami nincs rendben, de kell hozzá egy kis idő, míg rájövök, mi is az…, aztán eszembe jut. A legjobb barátom – elment. Az egyetlen barátom. Hülye voltam, hogy egyetlen emberre összpontosítottam minden ragaszkodásom. Most meg iszom a levét.
Forrás: Ahol a szivárvány véget ér
Vannak a világon olyan emberek, akik egyetlenegyszer sem ölelnek meg, és sohasem játszanak veled, de akkor is szeretnek. Csak nem tudják, hogyan mutassák ki.
Forrás: Bárcsak láthatnál
Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.
Ne feledd, hogy a jó házasságban nem a boldogság, hanem a stabilitás a lényeg.
A rózsákat könnyeimmel öntözném, hogy érezzem töviseik fájdalmát, szirmaik szenvedélyes csókját.
A gyengék soha nem fognak bejutni a szerelem birodalmába, mely zord és irgalmatlan, (…) a nők csak a határozott és elszánt férfiaknak adják oda magukat, mert tőlük kapják meg az olyannyira áhított biztonságot, amely nélkül nem tudnak szembenézni az élettel.
Aki nem képes minden múltat feledve a pillanat küszöbére telepedni, aki nem tud egy ponton – mint a győzelem istennője – szédülés és félelem nélkül megállni, az sosem fogja megtudni, mi a boldogság.
A hangod hallom, ha zúg a szél, mondd, hol maradsz, ha a csend kísér? Elsuttognám minden titkomat, vágyom rád, oly messze vagy! Kevésnek érzem minden sóhajom, üressé vált minden mondatom. Még egyszer láthatnám az arcodat, vágyom rád, oly messze vagy!
Forrás: részlet a Vágyom rád című dalból
A szerelem egy olyan kis izé, amit senki sem látott, de valaki már érzett. Szélesvásznú igazi élvezet vagy lerombol, mint egy katonai gépezet.
Forrás: részlet az Ádám keresi Évát című dalból
Rég megszokott illatra várva, gyámoltalan, fáradt vagyok. Elbújtam, senki sem láthat. Elképzelem, a napfény rám ragyog, de most fúj a szél, hangod messze jár. Kinek mondjam el, mennyire félek a változástól, tényleg mennyire fáj? Most kicsit meghalok, magányomban elsüllyedve, megvadulva érted ordítok.
Forrás: részlet a Ha nem maradt más című dalból
Csak azért az egyetlen napért érdemes volt megszületnem, amikor szeretni tudtam, és szeretnek-e, nem kérdeztem. Csak ennyi történt teljes életemben, egyébkor szakadékba buktam.
Üdvösség
Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyű neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet?
Azt akarom, hogy úgy szeressen egy férfi, teljes szívéből, ahogyan én szeretném őt, az enyémből.
I want to be loved by a man, from his heart, as I would love him from mine.
Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.