Idézetek kedvesemnek

Reggel, ha szemed kinyitod, nézz reám, és nézz reám este, ha lehunyod, engem nézz, mikor hó suhog, mikor nyár érce csörgedez a fán. Csak engem nézz, egyedül, igazán! Első és utolsó mozdulatod engem nézzen, mikor már szó vagyok, s fut, fut velem világ fölött a szán.

Forrás: részlet a Nézz utánam! című versből

Mert tudom, hogy tudod, szeretlek, s tudod, hogy tudom, szeretsz, már nem a csillagok közt kereslek, de ott, ahol lehetsz, (…) egyetlen csodámnak tartom, hogy szeretlek és szeretsz.

Forrás: részlet az Ó-újévi vers című versből

Csak az a jó, ha – szív és halánték – testünk halálig hisz, dörömböl. Rajtad kívül nincs más világrész. Ha meghalsz, meghibbanok a csöndtől.

Forrás: részlet a Ceruzasorok című versből

Szeretlek. Nincs rá szó, nincs mozdulat. A rémülettől görcsösen szeretlek. Elsorolom, hányféle iszonyat vár rám és rád, már arcunkba merednek. (…) Hét esztendeje szeretlek, szerelmem, fordíts egyet a Göncöl-szekeren, szólj a világnak, mondd, hogy lehetetlen – s maradj velem.

Forrás: részlet a Félelem című versből

Lángod lobogjon izzva, fehéren, fájnak a csókok, fájnak a vágyak, te vagy a kínom, gyehennám nékem, nagyon kívánlak, nagyon kívánlak.

Forrás: részlet a Tüzes seb vagyok című versből

Hunyhat a máglya ezek a szomorú, vén szemek nem néznek soha másra.

Forrás: részlet a Hunyhat a máglya című versből

Szeretlek, mert az egész mindenség összefogott, hogy elérjek hozzád.

Forrás: Az alkimista

Ha nem szerethetlek félelem nélkül, akkor nem merhetlek szeretni.

Forrás: Jégtánc

Ha valóban megszeretlek, s te megszeretsz engem: egyikünk sem lesz többé az, aki volt.

Forrás: Szeretetkönyv

Tüzes, sajgó seb vagyok, égek, kínoz a fény és kínoz a harmat, téged akarlak, eljöttem érted, több kínra vágyom: téged akarlak.

Forrás: részlet a Tüzes seb vagyok című versből

Titkok illata fénylett hajadban s béke égi csendje, és jó volt élni, mint ahogy soha, s a fényt szemem beitta a szívembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, vagy áldott csipkebokor drága tested, melyben egy isten szállt a földre le, s lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, és percek mentek, ezredévek jöttek – egyszerre csak megfogtad a kezem, s alélt pilláim lassan felvetődtek, és éreztem: szívembe visszatér és zuhogó, mély zenével ered meg, mint zsibbadt erek útjain a vér, a földi érzés: mennyire szeretlek!

Forrás: részlet az Esti sugárkoszorú című versből

Fénylő ajkadon bujdokoló nap a mosolyod; szelíden süt rám és meleg. Hangodra kölyökként sikoltanak a záporoktól megdagadt kis csermelyek.

Forrás: részlet a Dicséret című versből

Istenemre mondom, nem akarok senki mást, csak téged. Nem is akarok mást akarni, csak téged.

Forrás: Üvegváros

Mindenkinek van egy útja. A te utad hozzám vezet. Tudom minden úgy lesz, ahogy lennie kel.

(1. évad 1. rész)

Valójában mindig tudtam, hogy létezel, hogy vagy, hogy jössz. Nem tudtam, hogy honnan, de vártalak és bíztam abban, hogy egyszer megérkezel: jó időben, nem rosszkor, akkor, amikor felkészültünk.