Amikor végre visszatérsz régi szülővárosodba, rájössz, hogy nem a régi otthon hiányzott, hanem a gyerekkorod.
When you finally go back to your old hometown, you find it wasn’t the old home you missed but your childhood.
Idézetek az otthonról
Otthonnal kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található, otthonról szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Forrás: Részlet a Nem tudhatom… című versből
Az emberekben él a vágy, hogy bejárják a földet. Mászunk, járunk, aztán futunk, mindezt azért, hogy egyre messzebb kerüljünk attól a helytől, ahonnan jöttünk: otthonról. Tapasztalatból tudom, milyen csodálatos érzés, amikor megváltozik a környezetünk, és most azt is tudom, hogy otthon maradni, hagyni másokat elmenni, maga is egy fantasztikus utazás. Mert amikor elengedünk valamit, helyet teremtünk valami egészen másnak (…), valaminek, amit nem vártunk (…), valaminek, amitől az otthonunk váratlan kalandnak tűnik, utazásnak, ahol minden sarkon új kincsek várnak, ahol a világ a teljes bonyolultságában eljön a lakásunkba, mert a végén az erő nem csak azokkal van, akik elmennek, de benne van abban is, amit maguk után hagynak.
Reméljük, hogy újra eljön egy Európa, amely egységes, de mentes az ősi, klasszikus idők szolgaságától; egy olyan Európa, ahol mindenki büszkén mondhatja: “Én európai vagyok.” Reméljük, hogy eljön egy Európa, ahol minden ország polgárai ugyanúgy európainak vallják magukat, mint ahogy szülőföldjükhöz tartozónak, anélkül, hogy elvesztenék szülőhelyük iránt érzett szeretetüket és hűségüket. Reméljük, hogy bármerre járnak ezen a széles földön, amelynek nem szabunk határt az európai földrészen belül, igazán úgy érzik majd: “Itt otthon vagyok. Ennek az országnak is polgára vagyok.
We hope to reach again a Europe united but purged of the slavery of ancient, classical times, a Europe in which men will be proud to say, “I am a European”. We hope to see a Europe where men of every country will think as much of being a European as of belonging to their native land, and that without losing any of their love and loyalty of their birthplace. We hope wherever they go in this wide domain, to which we set no limits in the European Continent, they will truly feel “Here I am at home. I am a citizen of this country too”.
Amsterdam, 1948. május 9.
Arra vágyom, mint minden ember, hogy otthon legyek, bárhol találom is magam.
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.
Forrás: Ábel Amerikában
Az otthon egy érzés, amikor tartozol valahova, és kellesz valakinek.
Az esti csöndben, mikor az ember csak a homályos ablakot látja, mely mögött lassan-lassan álomba merül a természet, a külső világ, mikor csak idegen kutyák rekedt ugatását és idegenek harmonikájának gyönge nyöszörgését hallja, nehéz másra gondolnia, mint távoli, meghitt fészkére. Aki már volt zarándokúton, akit a szükség, a kényszer vagy a sors szeszélye elszakított otthonától, övéitől, az tudja, milyen hosszú és fárasztó szokott lenni a csöndes falusi est idegen tájakon.
Mindig az az otthonom, ahol vagyok. Az otthonom az elmémben van. A gondolataim az otthonom. A dolgok, amiket gondolok, az az otthonom.
Egy régi, elhagyatott háznál nincs szomorúbb látvány. (…) Mintha mindig csak a múlton merengene, és gyászolná a soha vissza nem térő napokat. (…) Üresen kong, és senki nem jár benne, csak a szél. (…) Talán holdsütötte éjszakákon mind visszajárnak… a múltbeli kisgyermekek, a rózsák és a dalok lelkei… és egy pillanatra az öreg ház is újra fiatalnak és boldognak álmodhatja magát.
A szeretet és a békesség, fiam, a legkisebb kunyhóban is elfér. Nem mindég a nagy házakban élnek boldog emberek.
Alapvető és összetett szerepe lehet az oka annak, hogy az otthon elvesztése, háborúban, földrengéskor vagy családi válságok következtében, az emberi élet egyik legnagyobb traumája. Otthonát elvesztve az ember hirtelen újra lecsupaszkodik, törékennyé s védtelenné válik egy idegen világban.
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
Ezeknek a modern lakásoknak nincs elég széles kijáratuk. A bejáratok jók, de a kijáratok nem elég szélesek. – Ez attól van – mondta Nyuszi kereken -, hogy telezabáltad magad.
Forrás: Micimackó (fordította: Karinthy Frigyes)
Ez a mi otthonunk, hogy legyen honnan elfutni, és legyen hova visszatérni.