Szép tündérvilág, mi kár, hogy álom, gyermeknek való! Ébredj föl, vagy ha még álmodni jobb, menj, álmodd vissza, amit álmodál, mert a valóság csalt remény.
Forrás: Csongor és Tünde (2. felvonás)
Reménnyel kapcsolatos idézetek
Reménnyel kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található, reményről szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!
Csitítgatom ujjongó szívemet. Januári napfény… Egy ragyogó szempár… Ma talán felgyújtotta lángod, s holnap egy másikra ragyogtatja fényét. Miért ujjongsz, bolondos szívem? Hiszen olyan jó megdermedten pihenni. Miért hiszel korai tavasznak… vagy elkésett nyárnak? Leányszív, napsugár csak hitegetni tud… S a föld megnyitja kebelét, hisz a napsugárnak. S a szív kitárja kincseit, hisz a szerelmes szemsugárnak. Holnap talán fagy borul a földre; holnap talán jég lesz a szív. De most remél mindkettő. Remél, bízik, szeret, tavaszról álmodik…
Nevető napsugarak
Debreczeni Hírlap 1899. január 21.
Hinni a szépet, lehetetlent, hogy egyszer valóra válik. Hinni a vágyban, akaratunkban. Ha kell, hát bízni halálig.
Mind azt hisszük, nagyok leszünk, és kicsit csalódunk, ha reményeink nem valósulnak meg. De néha a reményeink alaptalanok. Néha amire számítunk, könnyen elhalványul amellett, ami váratlanul ér. Miért ragaszkodunk a reményeinkhez? Mert amire számítunk, az tartja bennünk a lelket. A reményeink tartanak talpon. Amire számítunk, az csak a kezdet. Amire nem számítunk, attól változik meg az életünk.
A szíved egyszerűen összetörik, ennyi az egész. De nem ítélkezhetsz, nem mutogathatsz a másikra. Ha szerencsés vagy, megtalálod azt, aki értékelni tud.
Your heart just breaks, that’s all. But you can’t judge or point fingers. You just have to be lucky enough to find someone who appreciates you.
Már lemondtam róla, hogy valaha is rátalálok a szerelemre, és akkor egyszer csak itt voltál te, és minden addigi értelmét vesztette, majd új értelmet nyert. Én hiszek az álmaimban! Tudom, hogy valóra lehet váltani mind.
A sors megtanított rá, hogy sosem szabad feladni a reményt, ám túlzott mértékben hinni sem ajánlatos benne. A remény olykor kegyetlenül hiú és vak.
Az élet kegyetlen. Remény és boldogság mulandó ábránd, csak arra jó, hogy az elkerülhetetlen tragédiákat még gyötrelmesebbé tegye.
A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Zsoltárok könyve 126,5 – Károli Gáspár fordítása
Sohase érd be az álmaidnál kevesebbel. Valahol, valamikor, valahogyan, úgyis megtalálod őket.
Keserédes
Földiekkel játszó égi tünemény, Istenségnek látszó csalfa, vak Remény! Kit teremt magának a boldogtalan, s mint védangyalának, bókol untalan.
A reményhez
Tudom, mindenütt így van ez a nagyvilágon, ha egy kisgyerek megszületik. Mert a kisgyerek egyszer felnő, s talán sikerül neki, hogy a könnyeket nevetéssé, a gyűlöletet szeretetté, az ellenségeket barátokká változtassa.
Édes kisfiam
Igyekeztem figyelmeztetni magamat, hogy a remény a legkegyetlenebb az elme összes játéka közül, és bármikor tojáshéjként roppanthatja össze a lelket.
Félt hinni… Félt, mert amikor hitt, a reményeit mintha zászlóként a magasba vonták volna, hogy mindenki lássa, ahogy a szélben lobog. Aztán erős szelek, viharok jöttek, csak azért, hogy a zászlót elrongyolják, szétszakítsák… és végül lehúzzák.
Bús az élet, de balga, aki gyászol; Bozótok közt, csendes és árva pásztor, vágyaim csengős nyáját vigyázva terelem. Oly jó hinni, hinni: túl sötét tereken üdvöm rejti egy óra, mint Megváltót a jászol; Mutasd az utat, csillag! Ó, messzi Szerelem!
Csillag, ó messzi Szerelem