Idézetek a sírásról

Nem az az igazi kín, amikor könnyektől el vagy ázva, hanem mikor belül sírsz és mégis mosolyogsz.

Ha be akarsz pillantani az emberek lelkébe és meg akarsz ismerni valakit, ne azt figyeld, hogyan beszél, hallgat, sír, vagy hogy megmozgatják-e a nemes eszmék, hanem azt, hogyan nevet. Aki szívből tud kacagni, jó ember.

Férfi oda soha nem tér vissza, ahol egy nő megríkatta.

Forrás: Ármány és kézfogó

Mondogatom, hogy ne sírj, egy igazi barátot nem lehet elveszíteni – és közben tudom, hogy el lehet.

Szeretek esőben sétálni, mert így senki sem láthat sírni.

I always like walking in the rain, so no one can see me crying.

A tűzzel játszó hölgyeknek nem szabad elfelejteniük, hogy füst kerülhet a szemükbe!

Ladies who play with fire must remember that smoke gets in their eyes.

Nem érdemes sírni, az igazi könny ritka, mosollyal szenvedni, ez az élet titka.

Sírt az ajtóm. Csöndben belépett Valaki és nevetett, Valaki, kiért sokat sírtam S akit halottan is szeretek.

Forrás: részlet a Költözés Átok-városból című versből

Akkor nevetünk, amikor valami a legjobban fáj. Nevetünk, amikor mást nem tudunk tenni. A nevetés az egyetlen stratégia, ha kezd széthullani körülöttem a világ… Csak az olcsó pillanatok provokálnak könnyeket.

Forrás: Hullámok hercege

Születéskor a férfiaknak bizonyára pont annyi könnycseppet osztanak ki, mint a nőknek. Mivel azonban nekünk tilos könnyet ejtenünk, jóval a nők előtt halunk meg; a szívünk felmondja a szolgálatot, a vérnyomásunk az egekig emelkedik, vagy a májunkat felfalja az alkohol, mert nincs rá mód, hogy bánatunk tava túláradjon. Mi, férfiak, azért halunk meg, mert nem áztatja elég könny az arcunkat.

Forrás: A tenger zenéje

Valahányszor kikívánkozott belőle a sírás, visszafojtotta könnyeit, hogy aztán éjjel kitárulkozó őszinteséggel suttogja el bánatát a holdfénynek, olyankor a sós cseppek lassan elkacskaringóztak az ajkáig, ő lenyalogatta és szipogott. Határozottan hitt benne, hogy odafent létezik az igazság, a hold az. (…) Ő az, aki meghallgatja és megérti.

Forrás: Váróterem

A nő érzés-lény, mert nem gondolkozik, nem lát be, csak szeret, gyűlöl, rokonszenvet vagy ellenszenvet érez, elsírja magát, fölnevet, bánkódik – hullámzik, változik, lebeg, mint a meleg, langyos, hűvös, mint a hang, mint az érzés, mint a muzsika.

Forrás: A láthatatlan történet, Sziget

Azt, amit más őrülten hajszol egy hosszú, kínos életen, a kétség átkos órájában a sors megadta én nekem. Nem a nyugalmat. Az én lelkem megölné a csend, nyugalom. Csak egy intést, biztatást vártam, ha zokogásba fúl dalom, szívemből ömlő, bús dalom.

Forrás: részlet a Válasz című versből

Ne sírj befelé, mert azok a könnyeid méreggé válnak! Ne sajnálgasd, ne gyűlöld magad! Ne pocsékold nagy erődet, azt másra kéne fordítanod!

Forrás: Sárkánykönny

Engem is mindig aranyos kedvűnek ismertek, de csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme.

Forrás: Égi madár