Szakítással kapcsolatos idézetek

Szakítással kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található, szakításról szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!

Elmegyek messze, és sohasem találhatsz meg, bármikor keresnél. Pedig egykor keresni fogsz. Majd súgok neked valamit, miért?… Olyan lesz a hajad, mint a sirály szárnya, a kedved, mint a kéményben a szél, a szomorúságod, mint a sír. Mikor keresni kezdel, engem, az ifjúságodat… Nem gondolsz álmatlan éjjelen többé a nőkre, akik betöltötték életedet, akik miatt szenvedtél, nyugtalankodtál, szaladgáltál, türelmetlenkedtél… akiket úgy hordoztál darab ideig a szívedben, mint bálványképeket… akik nélkül nem tudtál volna élni… akik végül mind megcsaltak, kiraboltak, lelkiismeretfurdalás nélkül elfelejtettek… mindenki elhagy, mind elfelejt, kíváncsi kis lábaikon új utakra mennek, újabb szerelmet űznek mohó, falánk kis szívükkel, a férfiak új mondanivalójára kíváncsiak… szeretők, szerelmek: tüzek és fagyok a férfi életének az országútján… időrabló oktalanságok, megkívánt borok, óhajtott mámorok… nadrágok és szoknyák… veréb- vagy fülemilehangok… éjszakák, amelyek elmúlnak… De én örökre a tiéd maradok.

N. N. – A téli hajnal csodái c. fejezet

–

Roskadjunk le a Sors előtt két gyáva, koldus csókmívelők. Mindegy, kik küldték, kik adták, nem ért a csókunk egy fabatkát. Több voltunk, jaj, tán kevesebb, mint a hajrás, kis szerelmesek. Túl vánkoson, leplen, ingen sírva láttuk meg: ez se Minden. Be búsak vagyunk, be nagyok, csókokban élő csóktalanok, a Végtelent hogy szeretjük: Sírunk, csókolunk, s újra kezdjük.

Csókokban élő csóktalanok

–

Tanulj meg elengedni, ahogy egy ujjadra hurkolt léggömböt szélnek eresztesz: hadd szálljon, legyen az égbolté, a felhőké. Ezt rendszerint akkor tudod megtenni, ha megpillantasz valamit, amit a léggömbnél fontosabbnak vélsz, és meg akarod fogni. Akkor a régit az útjára engeded. Észre sem veszed, hogy kinyíltak az ujjaid.

Life – Heti útravaló 71. rész

–

Hóhérok az eleven vágyak, átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kívánlak. Testedet, a kéjekre gyúltat, hadd lássam mindig hódítón, Illatos vánkosán a múltnak. Meg akarlak tartani téged, ezért választom őrödül a megszépítő messzeséget. Maradjon meg az én nagy álmom egy asszonyról, aki szeret, s akire én örökre vágyom.

Meg akarlak tartani

–

Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (…) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján – abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj.

Fáj! Boldog lelkek tánca, 95. rész

–