Szegénységgel kapcsolatos idézetek

Szegénységgel kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található, szegénységről szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!

Régi dal, unott dal, de csak daloljuk, amíg mindenki meg nem tanulja. (…) Micsoda ésszel kormányozzák ezt a szerencsétlen országot? Miért bolondítanak itt bennünket s miért nem mondják meg nyíltan, hogy szántszándékkal nyomorítják el itt mindenkinek az életét, aki nem mágnás, püspök, ispán, inas, kerítő vagy kokott? Mit csináljon a tanítónő, akinek csak diplomája van, de reménye sincs már? Mit csináljon az állástalan tanár, jogász, műhelyetlen iparos s annyi más szomorú elbolondítottja ennek az országnak? Nagy fölfordulás lesz ebből, ha ebben az országban minden meg nem változik.

Forrás: részlet a Tanítónők című prózai művéből (Budapesti Napló 1907. szeptember 3.)

–

Bosszant, mikor valaki azzal próbálkozik, hogy a szegénységet kívánatosnak tüntesse fel mások szemében. Még sohasem láttam olyan szegény embert, aki vágyódott volna a szegénység után, vagy úgy vélte, hogy a szegénység a szabadság záloga.

–

Ez ország társadalmának gyökeres nagy átalakuláson kellene átmennie, de nagyon sokaknak áll érdekükben, hogy ez az átalakulás meg ne történjék. Igazságossággal kellene szolgálni sok-sok elnyomottnak, nyomorgónak, de az igazságosságtól félnek a kiváltságosak. Hogy hát az átalakulást megakadályozzák: adnak a beugratható naivaknak vallásmaszlagot, hazafias maszlagot, erkölcs-maszlagot, s száll az ige főpapok székéből, főurak ajkáról: – Legyetek vallásosak és erkölcsösek. Tűrőké a mennyeknek országa. Védelmezzétek vallásotokat és hazátokat, mert istentelenek hada készül ellenük. Ne világosítsátok, ne oktassátok a népet, mert a szegény nép csak szerencsétlenebb lesz, ha olvasni és tudni fog. A prédikálók azonban ragyogó isteni jómódban élnek; milliókat nyernek, vesztenek esténként. Hazafias gondok nem bántják szíveiket. Futtatnak paripáikkal a gyepen. Amennyi ragyogó asszony, mind az ő számukra – öltözik. Nem imádkoznak, de nem is dolgoznak.

Forrás: A hétről (Nagyváradi Napló 1902. január 12.)

–