Szerelemmel kapcsolatos idézetek

Az ágy közös még, de az agy már nem, ha jobbra mennék, te arra nem. Már más érdekel, már mást néznék, már máshogy érzek, már másképp, rég, Pedig nem hibáztunk, csak valahogy elmúlt, egymás mellett, valami elmúlt.

Máshogy néztél rám

Ha találkozol egy olyan fiúval, aki a legjobb barátod, akivel jókat tudsz együtt nevetni, és hogyha sírsz, melletted áll és megvigasztal téged, akkor valami megüti a szívedet, ami több, mint a szeretet. Majd meg fogod látni, az élet nagyon nehéz tud lenni, s olyan fiút kell találnod, aki nem nehezíti az életed, hanem segít végigcsinálni.

A pasik mindig megcsalnak: így vannak összerakva.

Az az igazság, hogy elengedni kegyetlenül nehéz, olyankor is, ha egyáltalán nem világos, miért érdemes maradni. A kapcsolatok gyökeret eresztenek, és a gyökerek kiásása kellemetlen dolog, még akkor is, ha éppen az édenbe készülünk átplántálni magunkat.

Szállj le a döglött lóról!

Dicsőült arccal nézem az időket, nem félve, hogy majd vészük eltemet, mert bármily sors és bárhová sodorjon: velem lesz mindig a te szellemed. Érzem ragyogó szárnya lendülését, ahogy megérint, rám hull, elborít, és látom, ahogy glóriába vonja tavaszom egét, éltem álmait! Nem, nem akarom tudni, hogy ki voltam és mivé lettem volna nélküled! Amit vesztettem s szenvedtem: csekélység! Csak hogy téged, téged megnyertelek! Most már jöhet az idők zivatarja és reánk törhet, zúghat irigy vésze: egymást ölelve, mosolyogjuk mérgét s virágot szórunk haragos szemébe.

Részelt a Ragyogó napokban című versből

Szívem szeret, gondolám, mert Téged látlak szüntelen, álmom csak rólad szövődik, ébren csak te vagy velem.

Részelt a Dal a hétköznapokról című versből

Egykor nagyon szerettelek, s most is. Ám ez szinte más. Ez is, az is szerelem, de benne milyen változás! Mi különbség lehet köztük, mi különbség, mondsza csak? – Regényesebb volt az nyilván, s ez bizonnyal – igazabb.

Részelt a Dal a hétköznapokról című versből

Van, amit előre megérzel. Nem azért leszel szerelmes, mert szerelmes leszel, hanem mert épp őrült szerethetnéked volt. Ha rád jön, és megint érzed, hogy szerelmes akarsz lenni, jól vigyázz minden lépésedre, mert mintha varázsfőzetet ittál volna, a legelső élőlénybe, akivel találkozol, bele fogsz szeretni. Akár egy kacsacsőrű emlősbe is.

A Foucault-inga

Amíg nem találtál rám, halott voltam, bár lélegeztem. Világtalan voltam, bár láttam. Aztán eljöttél, és megsebzett lelkemet életre keltetted.

Megsebzett szerető

Csodálatos, talányos dolog a szerelem. Ma láttuk egymást először; egyetlen szó, egyetlen pillantás nem árulta el eddig kölcsönös vonzalmunkat, s a nyugtalanságnak ebben az órájában kezeink mégis önkéntelenül egymást keresték.

Az Agra kincse

Csak ezt a Májust hagyd, hogy végigégjen! Oly könnyű volt veled, s velem nehéz. Múltunk lakik ma minden létigében. Nem baj, ha nem hiszel. Fő, hogy remélsz.

Részlet a Szinopszis című versből

A veszedelmes csók ott kezdődik, ha a szájban rejtőző nyelvek is beleavatkoznának az ajkak dolgába.

Az élet álom

Nincs hatalmasabb emberi ösztön, mint a felgerjedt nemi vágy, és a képek, amelyek a nyomában támadnak, életre szólóan vésődnek belénk, mint tetoválás a lelkünkbe.

Tóparti kísértetek

Mondtam, szeretlek, mondd, szeretsz-e – mindössze ennyi volt a lecke, mindössze ennyi a titok, de jaj neked, ha nem tudod.

Részlet a Lecke című versből

Félek a világtól. Attól, hogy valaki megfoszt tőled. Félek magamtól, hogy majd hagyom, hogy az esetleges boldogságodban bízva átnyújtalak másnak, hogy te abban hiszel, hogy nem tehetsz boldoggá, én meg abban, hogy erre éppen én nem leszek képes. Jobban félek tőled, mint hinnéd, hogy majd elrontom, hogy összetöröm, hogy megsértelek és elhagysz. Hogy majd egyetlenegyszer nem értesz meg, én pedig megrémülök.

Gipsz égbolt