A nappalt még csak jól bírom, emléked este fáj nagyon. Arcod ott dereng a falakon, a hangod szól egy szalagon. Nem lehet nem gondolni rád. Mindegy, vállalom vagy tagadom, de szent igaz, hogy akarom. Nem tudok nem gondolni rád. Nélküled üres lett a ház, néptelen.
Nem tudok nem gondolni rád
Szövegíró: Halmágyi Sándor