A világom darabokra hullott, és megtudtam, hogy szinte minden, amiben addig hittem, csak hazugság volt.
A hajnalra várva
Szerelmi csalódással kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található, szerelmi csalódásról szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!
A világom darabokra hullott, és megtudtam, hogy szinte minden, amiben addig hittem, csak hazugság volt.
A hajnalra várva
Elmegyek messze, és sohasem találhatsz meg, bármikor keresnél. Pedig egykor keresni fogsz. Majd súgok neked valamit, miért?… Olyan lesz a hajad, mint a sirály szárnya, a kedved, mint a kéményben a szél, a szomorúságod, mint a sír. Mikor keresni kezdel, engem, az ifjúságodat… Nem gondolsz álmatlan éjjelen többé a nőkre, akik betöltötték életedet, akik miatt szenvedtél, nyugtalankodtál, szaladgáltál, türelmetlenkedtél… akiket úgy hordoztál darab ideig a szívedben, mint bálványképeket… akik nélkül nem tudtál volna élni… akik végül mind megcsaltak, kiraboltak, lelkiismeretfurdalás nélkül elfelejtettek… mindenki elhagy, mind elfelejt, kíváncsi kis lábaikon új utakra mennek, újabb szerelmet űznek mohó, falánk kis szívükkel, a férfiak új mondanivalójára kíváncsiak… szeretők, szerelmek: tüzek és fagyok a férfi életének az országútján… időrabló oktalanságok, megkívánt borok, óhajtott mámorok… nadrágok és szoknyák… veréb- vagy fülemilehangok… éjszakák, amelyek elmúlnak… De én örökre a tiéd maradok.
N. N. – A téli hajnal csodái c. fejezet
Ha szerelmes vagy valakibe, olyasmit látsz benne, amit mások nem látnak. És te sem fogod majd, attól a másodperctől kezdve, amikor megszűnik a szerelmed. Visszaszürkül, visszacsúnyul, jelentéktelenné válik. A szív szemével nézni azt jelenti, hogy fölfelé látunk; magasabbra és eszményítve.
Szeretetkönyv
Sohasem vagyunk olyan védtelenek a szenvedéssel szemben, mint amikor szeretünk.
We are never so defenseless against suffering as when we love.
Az a szív, mely sokat szeret, sokat szenved.
Nem törik a szenvedő szív oly könnyen darabbá, csak ellágyul, s az örömre lesz fogékonyabbá; Mint egy lankadt földművesnek pihenő tanyája: Kész boldogság lesz neki a szenvedés hiánya. Nincsen olyan puszta ínség, hogy magának benne a halandó egy tenyérnyi zöld virányt ne lelne; És ha ezt a szél behordta sivatag fövénnyel: Megsiratja… de tovább megy örökös reménnyel.
Enyhülés
Csupa rom és romlás a múltunk s te voltál élén a romboló angyal-seregnek, csak azért is szeretlek.
Én régi mátkám
Nincs rosszabb dolog a világon, mint amikor visszautasítanak. A fényed rátalál egy másik ember fényére, azt hiszed, kinyílnak az ablakok és beömlik a napfény, és végre begyógyulnak a régi sebek. És hirtelen rádöbbensz, hogy semmi nem következik be abból, amit elképzeltél.
De mért is gondolok rá? Mért gyötrődöm?… hiszen még csak hírét sem hallom, még csak nem is izen. Hát ily hamar felejt, ily hamar felejthetett? Az még valószínűbb, hogy sohasem szeretett.
Forrás: részlet a De miért is gondolok rá?… című versből
Fogadd szívemet, mely bűnös vágyakra hevült, – Most szent töviseid között vonaglik szívem, amely eddig forró bűnökre hevült.
Zsoltár
S a legforróbb csókból szület meg a legszebb, legnagyobb ige, mely hódítóan csap belé a végtelenbe, semmibe. S a leglanyhább csókból fakadt ki a szürkeség, a régi mása: Nincs vad párzás, nincs tüzes csók ma s nincs a világnak messiása. Úgy van talán: szép a világ s jó, mi vagyunk satnyák, betegek, jégfagyos csókokban fogantunk s a fagy a lelkünk vette meg. Szent kéj a csók és szent az élet, a párzás végtelen sora s átok a csók, átok az élet, ha nincs a csóknak mámora.
A csókok átka
Az emberek lépten-nyomon beleszeretnek olyanba, akibe nem lenne szabad.
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts! Én nem hozzád való vagyok. Az én vergődő bús szivemmel, Neked nem illik játszanod. Nehéz, nagy harcz után lemondtam Én rólad és kerültelek. Mért mentem hozzád akkor egyszer, Óh, mért találkozám veled!
Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts!
A gyűlölettel könnyebb elbánni, mint a szeretettel, főleg ha csalódtunk abban, akit szeretünk.
Az élet legnagyobb kínszenvedése a némaságra ítélt szerelem. Szeretni valakit és nem tudni beszélni vele, egyenlő az őrülettel.