Mit tudom én, mi szeretnék lenni! Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
Forrás: részlet az Ősz és tavasz között című versből
Magyar költő, író, irodalomtörténész, műfordító
(1883. 11. 26. – 1941. 08. 04.)
Mit tudom én, mi szeretnék lenni! Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
Forrás: részlet az Ősz és tavasz között című versből
Jó volna lenni illedelmes. Jó volna nem lenni szerelmes. Jó volna erről nem beszélni, a legjobb volna nem is élni.
Forrás: részlet a Jó volna most is kívűl állni… című versből
Lelkem kiszikkadt mezején pár szál virágot keresek annak ki lelkem lelke és minden virágnál kedvesebb.
Forrás: részlet a Lelkem kiszikkadt mezején… című versből
Egy szellemes paradoxon többet ér egy lapos bölcsességnél.
Forrás: Timár Virgil fia
Nem akartál meghallgatni míg a fényes nap sütött most már látod meghallgathatsz mert leszállt a sűrű köd.
Forrás: részlet a Nem akartál meghallgatni… című versből
Tűnődöm olykor, édesem, jobb lesz-e ha már nem leszek? Lesz-e nyaradnak ősze még vidámabb, és virága szebb?
Forrás: részlet a Lelkem kiszikkadt mezején… című versből
Jó volna most is kívül állni, de ezt is meg kellett próbálni. Ha sohase szerettél volna, az ajkam egy panaszt se szólna. Ha sose csókoltalak volna, a szívem most is nyugodt volna. Jó volna tőled elmaradni, jó volna innen elutazni. Jó volna rád nevetve nézni, a legjobb volna rád se nézni.
Forrás: részlet a Jó volna most is kívűl állni… című versből
Nehéz a kő, és nehéz az ólom, de nehezebb kit titkos súlyú bűn nyom.
Forrás: részlet a Jónás könyve (Első rész) című versből
Jól tudom már: gyöngylelet: síkos a gyöngy, sebes a bánat, mielőtt elvesztettelek ó, édesem, sírok utánad.
Forrás: részlet a Gyöngylelet című versből
Nem akartál meghallgatni, míg az ablak ragyogott, most már látod, meghallgathatsz, befedték az ablakot. Nem akartál meghallgatni pedig vággyal hitt a kéj, most már látod, meghallgathatsz, itt a hűvös, itt az éj. Nem akartál meghallgatni. Láttad, hogy a vérem ég, most már látod, meghallgathatsz, mert a szívem csupa jég.
Forrás: részlet a Nem akartál meghallgatni… című versből
Nem az énekes szüli a dalt: a dal szüli énekesét. Lobbanj föl, új dal, te mindenható! Szülj engem újra, te csodaszép!
Forrás: részlet a Mint forró csontok a máglyán… című versből
Boldog vagyok, mint senki más, és mégis kedvem volna sírni, mert jól tudom: virágnyílás: egyszerből a sohába nyílni.
Forrás: részlet a Gyöngylelet című versből
Az életemet elhibáztam, rossz szögletet mértem falán, törölhetetlen drága vásznam terhes színekkel mázolám: emlékből raktam össze rőzsét, múltból máglyát jövőm alá, s tegnap tüzére holnap hősét, magamat dobtam égni rá. Ah, mennyi szépre, mennyi jóra lett volna bennem késve mersz! De hasztalan töpreng az óra, ha ihletet nem ád a perc. Az órák és évek kövéből nehéz kriptát emeltem én: az évek falának tövéből nem költ föl többet több remény.
Részlet Az életemet elhibáztam című versből
Mily öröm énnekem, hogy öröm vagyok én neked.
Részlet a Régi friss reggeleim… című versből
Barátaim elhagytak engem: egyedül maradtam már. Lelkemet kiürítettem, mint aki nagyobb vendéget vár. Úgy fekszem itt, mint a főniksz, ki félve reméli a tüzet, amelyen el fog majd égni s amelyből újraszület.
Részlet a Mint forró csontok a máglyán… című versből