Hív szívünk csendesebb intésit nem halljuk az előttünk nyíló rózsát letapodjuk, messzebb járnak szemeink; Bámulva kergetjük álmunk tarka képét, örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét, s későn hullnak könnyeink.
Bucsuzás Kemenes-aljától
Hív szívünk csendesebb intésit nem halljuk az előttünk nyíló rózsát letapodjuk, messzebb járnak szemeink; Bámulva kergetjük álmunk tarka képét, örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét, s későn hullnak könnyeink.
Bucsuzás Kemenes-aljától
Szeretet, barátság, mint minden, múlandó, de emlékezete, öröme állandó.
Csak repülő álomkép s csalódás a halandó ember élete! Rövid öröm, hosszú gond s bánkódás bús életünk szűk kerűlete.
A halál
Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem.
Levéltöredék barátnémhoz