Elizabeth M. Gilbert idézetek


Elizabeth M. Gilbert

Elizabeth M. Gilbert

Amerikai író


– Nem nevetek! – sírtam. – És kérlek, te se nevess, de azt hiszem, azért olyan nehéz túltennem magam ezen a pasin, mert komolyan azt hittem, hogy ő a lelki társam. – Valószínűleg az is volt. Csak az a baj, hogy nem fogtad fel, mit is jelent ez a szó. Az emberek azt hiszik, hogy a lelki társuk tökéletesen illik hozzájuk. De az igazi lelki társ az nem más, mint egy tükör, aki megmutatja, mi az, ami téged visszatart. Ő az, aki felhívja a figyelmedet önmagadra, hogy végre megváltoztathasd az életed. Az igazi lelki társ valószínűleg a legfontosabb személy, akivel csak összehoz az élet, mert ő az, aki ledönti a saját magad emelte falakat, és életre pofoz. De hogy örökre vele maradj? Á! Az túl fájdalmas lenne. A lelki társak csak annyi időre tűnnek fel az életedben, amíg rá nem világítanak a személyiséged egy újabb árnyoldalára, aztán eltűnnek.

Forrás: Ízek, imák, szerelmek





Tudod, mintha teljesen kicseréltek volna téged. Más ember vagy, mióta az új barátoddal jársz. (…) Pont úgy öltözködsz, mint ő, még a beszédstílusát is átvetted. Ismered azt a mondást, hogy amilyen a kutya, olyan a gazdája? Szerintem te meg mindig a pasijaidra hasonlítasz…

Forrás: Ízek, imák, szerelmek



Tudom, mi jár a fejükben. Azt hiszik, hogy ez a csinos, pici kislány majd boldoggá teszi őket, megkönnyíti az életüket. De valahányszor ilyet látok, legszívesebben azt mondanám nekik: Sok szerencsét, öregem! Ugyanúgy egy nővel lesz dolgod, te pedig még mindig férfiból vagy. Ugyanúgy két emberi lény kapcsolatáról van szó, tehát elkerülhetetlenül tele lesz gonddal.

Forrás: Ízek, imák, szerelmek


Csak a fiatalok és az ostobák hiszik azt, hogy mindent tudnak a szerelemről meg a szexről. Szerinted tudja bármelyikünk is, hogy mi a fenét csinál? Gondolod, hogy az emberek képesek arra, hogy szeressék egymást mindenféle komplikáció nélkül?

Forrás: Ízek, imák, szerelmek


A boldogságnak egy halvány reménysugara tűnt fel az életemben, és amikor az ember sötét időket él át, és találkozik egy halvány reménysugárral, akkor muszáj hogy a bokájánál fogva, szorosan ragadja meg azt a sugarat, és mindaddig el se engedje, amíg az ki nem húzza a posványból – és ez nem önzés, ez kötelesség. Életet kaptál; kötelességed (és mint emberi lény, jogod is), hogy találj valami szépséget ebben az életben, nem számít, milyen csekélységről van szó.

Forrás: Ízek, imák, szerelmek