Forrest Gump (film) idézetek

A mama mindig azt mondta, hogy a halál is csak az élet része.

Mama always said, dying was a part of life.

Dan hadnagy egyszer felhívott és azt mondta, többé nem kell törődnünk a pénzzel, én meg azt feleltem: az jó, egy gonddal kevesebb. Mama mindig azt mondta, hogy az embernek csak annyi vagyon kell, amiből megél, a többi csak felvágásra meg fennhéjazásra való.

Az a fura, hogy valamire emlékszik az ember, valamire nem. Emlékszem a legelső buszozásomra az iskolába, jól emlékszem. Igazán fura, mik maradnak meg az ember fejében. A születésemre például nem emlékszem. És nem bírom felidézni az első karácsonyi ajándékomat, vagy, hogy mikor vittek először a folyópartra, piknikre. Viszont arra jól emlékszem, mikor hallottam először a világ legédesebb hangját. Sose láttam olyan szépet életemben, mint az a kislány. Olyan volt, mint egy angyal. (…) Attól kezdve mindig együtt voltunk, úgy voltunk, mint a borsó meg a héja.

A mama mindig azt mondta, hogy az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Soha nem tudhatod, hogy mi jut neked belőle.

My momma always said, “Life was like a box of chocolates. You never know what you’re gonna get.

A mama mindig azt mondta, hogy ha új életet akarsz kezdeni, akkor magad mögött kell hagynod a múltat.

My Mama always said you’ve got to put the past behind you before you can move on.

Én nem vagyok egy okos ember, de azt tudom, hogy mi a szerelem.

Istenem, kérlek, változtass madárrá, hogy elrepülhessek innét messze, minél messzebb!

Dear God, make me a bird. So I could fly far. Far far away from here.

A mama azt mondta, hogy minden nap történnek csodák. Nem mindenki hiszi el, de történnek, az biztos.

My Mama always told me that miracles happen everyday. Some people don’t think so, but they do.

Az ígéret szép szó, ha megtartják.

Én arra rendeltettem, hogy az anyád legyek. Igyekeztem jól csinálni.

Van úgy, hogy az embernek nincs elég köve.

Sometimes, I guess there just aren’t enough rocks.

Nem tudom, hogy Mamának vagy Dan hadnagynak volt-e igaza, hogy van-e rendeltetésünk, vagy csak ide-oda sodor bennünket a véletlen, mint a szél, de azt hiszem, kicsit mindkettő igaz.

Mikor kisbaba voltam, Mama a polgárháború nagy hőséről, Nathan Bedford Forrest tábornokról nevezett el. Azt mondta, a szeg végéről rokonságban vagyunk vele. Na és a tábornok arról híres, hogy ő alapította azt a Ku-Klux-Klán nevű klubot. A tagok fölvették a ruháikat meg a lepedőjüket rá és úgy járkáltak, mint a szellemek, vagy kísértetek, vagy micsodák volnának. Még a lovukra is lepedőt húztak, úgy vágtattak mindenfelé. Elég az hozzá, hogy innét való a nevem: Forrest Gump. Mama azt mondta, hogy a Forrest név arra emlékeztessen, hogy mindenki csinál néha olyasmit, szóval olyat, aminek nincs értelme.