Álom: játék, mint az élet… Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.
Forrás: Álmoskönyv
magyar író, hírlapíró
(1878. 10. 21. – 1933. 05. 12.)
Álom: játék, mint az élet… Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.
Forrás: Álmoskönyv
A nők imája még tán a végzetet is elfordíthatja azokról a fejekről, amelyek a balsorstól megjelöltettek. A nők mindent kiimádkoznak. Kire hallgasson a Magasságbeli, ha a nőkre nem, akik sohasem lehetnek oly romlottak, hogy a feszület előtt vagy éjjel egyedül, gondolatban vagy halkan sóhajtozva az istennek hazudnának, midőn valakiért imádkoznak? A nők imádsága kitartóbb pajzs, mint az acélból vert páncél a férfiak mellén. A magasságbeli hivatal, a fül, amely mindent hall idelentről, a felhők felett úszó nagy gondolat, amely az érzéseket, szenvedélyeket, álmokat küldi a földre: bizonyosan, pontosan tudja az anyák imáját, a feleségek, a gyermekek fohászát.
Forrás: Magyar tükör – Ne félj!
Minden titokkal úgy vagyunk, hogy az csak addig titok, amíg senki sem tudja. Mihelyt két ember tudja, mintha már az egész világnak tudomása volna róla. Az emberek tán álmaikban beszélik el, vagy elszólják magukat hallgatásukban.
Forrás: Pókhálós palackok – A bujdosó földesuraságról című elbeszélés
Nem szabad szeretni semmit és senkit, hogy mindenről könnyen lemondhassunk.
Forrás: Hét bagoly
Minden embernek van valami titka, amelyről sohasem beszél életében.
Forrás: Szindbád titka
Minden azon múlik a szerelemben, hogy a kínálkozó alkalmat ne mulassza el az ember.
Forrás: Andráscsik örököse
A férfiak fecsegőbbek, mint az asszonyok. Soha se mondd el a titkaidat férfinek, mert visszaél gyengeségeddel.
Forrás: Bukfrenc
Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhetem.
Micsoda boldogság az, jónak lenni. A világon ez a legtisztább, legvalódibb öröm.
Forrás: Andráscsik örököse
A halottaktól nem kell félni. (…) Inkább az élők okoznak kellemetlenséget.
Forrás: Hét bagoly
Mire te nagy, széles csípőjű, Éva keblű nő leszel, én már szépen megöregedtem. Elmehetsz, elhagyhatsz, de addig vezetlek és gondodat viselem. Majd szeretni fogsz, mellém húzódol hideg téli estéken és én mesélek neked hosszan, tanulságosan. Vigyázni fogok reád, mint egy cserép különös növényre, a napra teszlek, megöntöztetlek az esővel, kiművellek és megtanítlak arra, hogyan légy jó nő, mert a többi úgy sem ér semmit.
Bukfenc
Csak egy jó ember mellett maradhatnak szépek a nők, aki soha sem vág ostorral sem lelkükbe, sem az arcukba.
Bukfenc
A veszedelmes csók ott kezdődik, ha a szájban rejtőző nyelvek is beleavatkoznának az ajkak dolgába.
Az élet álom
Csak a szerelemben hiszek. Jóformán minden azért van a világon, mert férfiak és nők szeretik egymást.
Szindbád – Zöld fátyol
Elmegyek messze, és sohasem találhatsz meg, bármikor keresnél. Pedig egykor keresni fogsz. Majd súgok neked valamit, miért?… Olyan lesz a hajad, mint a sirály szárnya, a kedved, mint a kéményben a szél, a szomorúságod, mint a sír. Mikor keresni kezdel, engem, az ifjúságodat… Nem gondolsz álmatlan éjjelen többé a nőkre, akik betöltötték életedet, akik miatt szenvedtél, nyugtalankodtál, szaladgáltál, türelmetlenkedtél… akiket úgy hordoztál darab ideig a szívedben, mint bálványképeket… akik nélkül nem tudtál volna élni… akik végül mind megcsaltak, kiraboltak, lelkiismeretfurdalás nélkül elfelejtettek… mindenki elhagy, mind elfelejt, kíváncsi kis lábaikon új utakra mennek, újabb szerelmet űznek mohó, falánk kis szívükkel, a férfiak új mondanivalójára kíváncsiak… szeretők, szerelmek: tüzek és fagyok a férfi életének az országútján… időrabló oktalanságok, megkívánt borok, óhajtott mámorok… nadrágok és szoknyák… veréb- vagy fülemilehangok… éjszakák, amelyek elmúlnak… De én örökre a tiéd maradok.
N. N. – A téli hajnal csodái c. fejezet