A fájdalom a por, melyből a főnixmadár feltámad, benne kezdődik az újjászületés. Életet lehel az élő halottakba. Megtanít rá, hogy nem létezik abszolút igazság és abszolút hamisság. Megtanítja az élőknek, hogy ne legyenek biztosak semmiben, amit ismernek.
Pam Brown idézetek
Köszönöm, hogy elviselted az elviselhetetlent. Hogy valamit teremtettél a semmiből. Hogy üres zsebekből is képes voltál adni. Hogy szerettél bennünket, mikor nem volt bennünk semmi szeretetre méltó. Köszönöm, hogy a lehetetlent is megoldottad egyetlen mosolyoddal. (Még ha az a mosoly néha el is halványult egy kicsit.)
A barát az egyetlen személy, aki ki tudja javítani a hibáidat – de van annyi esze, hogy meg sem próbálja.
Kívánok neked mindent, ami csak jó – kiváltképp az újrakezdés képességét. Tanulj a szomorúságból és a hibákból! Aztán indulj tovább! És mindenekelőtt kívánok neked bátorságot! Ez a bölcsője minden másnak!
Végre hazaérsz. Kutyád nyakadba ugrik. – Hol jártál eddig? Oly sokáig elvoltál! Hiányoztál, hiányoztál, hiányoztál! Szeretlek, szeretlek, szeretlek! Mi van a szatyrodban? Ugye az enyém? Juj, hadd nyaljalak gyorsan fülön! Ham, most egy picit megrágom a kesztyűdet. De jó! Itthon vagy végre!