Van-e olyan szép a messzeség, hogy ne legyen az túl nagy veszteség, mit ellopsz, mit eldobsz, ami itt és most még benned él. Van-e olyan kín, mit át nem élsz, ha valamire várva elcserélsz, nincs máshol, nincs máskor, mert csak itt és most van jól.
Itt és most
Várni rád nem nagy áldozat nekem, egy életen át köti a vágy a lelkem. Csak az fogy el, mit együtt végigélhetnénk, és sose leszünk, akik együtt lennénk.
Itt és most
Nem az arc, nem a hang, nem a kéz, mi fáj, ha holnap nincs itt már. Ez a perc, ez a nap, ez az év, mit elszalasztottál.
Itt és most