Hol jár az eszem? Csak a csengőt figyelem. Érzem szívemen, hogy ez majdnem szerelem. Kedves szóra nem vártam még így soha talán. Hol jár az eszem? Mindig csak nála jár.
Hol jár az eszem?
Vágyakozással kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található, vágyakozásról szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!
Hol jár az eszem? Csak a csengőt figyelem. Érzem szívemen, hogy ez majdnem szerelem. Kedves szóra nem vártam még így soha talán. Hol jár az eszem? Mindig csak nála jár.
Hol jár az eszem?
Elmúlt egy nap már, s nem láttam őt. Úgy hajtanám rohanón az időt!
Hol jár az eszem?
Első a munka, én a második, apám csak megy, hajt, és többről álmodik. Anyám meg főz, mos, esténként kivasal, cseppet sem érdekli, énmellém ki hasal. Jövök majd! – mondja, örökké hiteget. Oh, bár csak jönnétek! Szeretlek titeket.
Magányosan
Arra vágyom, mint minden ember, hogy otthon legyek, bárhol találom is magam.
Annyit szenvedtem, a szívem már annyit vérzett azon az ezer és egy éjszakán, amikor fölriadtam, és vártam, hogy megcsörrenjen a kulcs a zárban, belépjen a szobába (…), lefeküdjön mellém, és ne szóljon egy szót se. Megfogadtam, hogy ha ez valóban bekövetkezik, nem fogok kérdezni semmit, csak megcsókolom, azt mondom neki, hogy „szép álmokat, szerelmem”, és másnap együtt ébredünk, kézen fogva, mintha ez a rémálom soha nem történt volna meg.
A Zahir
A hangod hallom, ha zúg a szél, mondd, hol maradsz, ha a csend kísér? Elsuttognám minden titkomat, vágyom rád, oly messze vagy! Kevésnek érzem minden sóhajom, üressé vált minden mondatom. Még egyszer láthatnám az arcodat, vágyom rád, oly messze vagy!
Forrás: részlet a Vágyom rád című dalból
Rég megszokott illatra várva, gyámoltalan, fáradt vagyok. Elbújtam, senki sem láthat. Elképzelem, a napfény rám ragyog, de most fúj a szél, hangod messze jár. Kinek mondjam el, mennyire félek a változástól, tényleg mennyire fáj? Most kicsit meghalok, magányomban elsüllyedve, megvadulva érted ordítok.
Forrás: részlet a Ha nem maradt más című dalból
Azt akarom, hogy úgy szeressen egy férfi, teljes szívéből, ahogyan én szeretném őt, az enyémből.
I want to be loved by a man, from his heart, as I would love him from mine.
Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít, erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges. A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem az emléke, a hiánya él bennünk!
Szeretetkönyv
Amíg a fény vezet, tudom az irányt. Jöhet az élvezet, unom a hiányt. Belül a szenvedély nem akar olyat, amire engedélyt, nem ad a tudat.
Túl Messze
Bármennyire is hangoztatod, hogy szerelemre vágysz, a lelked legmélyén rettegsz tőle, mert bizonytalanná teszi a jövődet. A boldogság valóban vonz téged, de csak a képzeletedben, mert csak ott mered megélni. Csak gyűröd magadba a szerelmes regényeket és filmeket, de szinte sosem mered annyira elengedni, kitárni magad, hogy megélhesd a szerelmet.
Amikor lefekszünk valakivel, megengedjük neki, hogy ne csak a testünkkel, hanem az egész személyiségünkkel egyesüljön. Ilyenkor az élet tiszta erői kommunikálnak egymással, tőlünk függetlenül – és akkor nem tudjuk elrejteni, hogy kik vagyunk. Nem számít, hogy milyen képünk van önmagunkról. Nem számítanak az álarcok, a kész válaszok, a tetszetős mentségek. A szexben nehéz becsapni a másikat – mert abban mindenki olyannak mutatkozik, amilyen valójában.
Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak és mert kívánlak, élvezem a vágyat, mely engem betölt; téged elereszt. Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki. Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.
Nem váglak ketté…
Te vagy a virágok virága, madárdal, tavasz és felleg. Csak messziről áhítlak vágyva, tudom, sohse ölellek. Mégis, – ha nézlek, nem bánok madárt, lepkéket. Hogyha meglátlak, felejtem a tavaszt, a fákat, a virágot, földet, eget: És nem irigylem a boldog isteneket.
Szerelemdal
Ha egyszer megízlelted a repülést, utána úgy fogsz járni a földön, hogy szemed az eget fürkészi, mert ott voltál fent és oda vágysz vissza.
Once you have tasted flight, you will forever walk the earth with your eyes turned skyward, for there you have been, and there you will always long to return.