Az emberek semmire nem vágynak úgy, mint önzetlen barátságra. Reménytelenül vágynak erre.
A gyertyák csonkig égnek
Vágyakozással kapcsolatos idézetek
Vágyakozással kapcsolatos idézetek gyűjteménye. Böngészd kedvedre az oldalakon található, vágyakozásról szóló idézeteket és bölcs gondolatokat!
A szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, szeretkezhetünk minden éjjel, (…) és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben: valami fontos hiányzik.
A portobellói boszorkány
Kell, hogy legyen egy szem, akiben megláthatom magam. Kell, hogy legyen egy kéz, akivel ketten vagyok magam. Kell, hogy legyen egy száj, akinek elmondhatom: vagyok. Kell, hogy legyen egy szó, akiért Élek, nem én vagyok.
Vagyok
Az élet legnagyobb kínszenvedése a némaságra ítélt szerelem. Szeretni valakit és nem tudni beszélni vele, egyenlő az őrülettel.
Minden vagyok, amit vártál, minden vagyok, amit nem sejtsz, minden vagyok, mi lehetnék. S minden vagy, mi lehetséges, minden lehetsz, mire vágyok, talán semmi, talán Minden.
Vajon milyennek láttál?
A boldogsághoz két út vezet. Vagy csökkentjük a vágyainkat, vagy növeljük lehetőségeinket. Ha bölcs vagy, mindkettőt megteszed.
Amire mindannyian vágyunk – hogy valaki higgyen bennünk.
Forrás: Maradjunk együtt!
Szájon, mellen, karban, kézben, csókban tapadva, átkosan elfogyni az ölelésben: Ezt akarom. Epében, könnyben és mézben, halálosan, tudatosan elfogyni az ölelésben: Ezt akarom.
Elfogyni az ölelésben
Ha várlak téged úgy érzem, egy éve várok már, ha nézlek téged, úgy kérem, vigyázz nagyon rám, gondold meg, és szeress nagyon, ó, szeress nagyon, ó, ezt akarom!
Szeress nagyon
Szeress engem, ha tudsz szeretni, szeress engem, mert, jaj, utálnak s olyan jó szeretettnek lenni. Szeress engem s ölelj át szépen…
Szeress engem, Istenem
Milyen emberfölötti gyönyör is áradhat el szíveken, mikor az ajkak először találják meg egymást, mikor a négy kar ölelkezése egyetlen lénnyé forraszt össze, egyetlen királyian boldog lénnyé két egymásba őrült emberi lényt.
Forrás: Késő bánat
Csitítgatom ujjongó szívemet. Januári napfény… Egy ragyogó szempár… Ma talán felgyújtotta lángod, s holnap egy másikra ragyogtatja fényét. Miért ujjongsz, bolondos szívem? Hiszen olyan jó megdermedten pihenni. Miért hiszel korai tavasznak… vagy elkésett nyárnak? Leányszív, napsugár csak hitegetni tud… S a föld megnyitja kebelét, hisz a napsugárnak. S a szív kitárja kincseit, hisz a szerelmes szemsugárnak. Holnap talán fagy borul a földre; holnap talán jég lesz a szív. De most remél mindkettő. Remél, bízik, szeret, tavaszról álmodik…
Nevető napsugarak
Debreczeni Hírlap 1899. január 21.
Már nem csókol! Nincs, nincs sehol Én eljöttem, – Ő – maradott. Hűtlen-e már? Jaj! Mást csókol! Érzem, más ki néki bókol, más visz néki szép virágot. Úgy kinlódom! Nappal, éjjel Csak mindig reá gondolok: Vaj’ kit csókol most ő kéjjel, szembe szállva reményemmel, hisz tőle oly távol vagyok!
Csókolj, csókolj…
A legnagyobb konfliktus életünkben: ha az ember nem szeretheti azt, akit szeretni akarna.
Rideg vagyok és reszketeg is néha, egyedül olyan borzongós az éjjel. Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét és csend volna. Nagy csend. De hallanánk titkos éjjeli zenét, a szívünk muzsikálna ajkainkon és beolvadnánk lassan, pirosan, illatos oltáron égve a végtelenségbe.
Várlak