Valentin-napi idézetek

Nem tudom, mi voltam eddig, ámde azt sem, mi leszek; Tőled függ, hogy sötét árnyék vagy fényes sugár legyek.

Júliához

Nekem van életem, csak helyet csináltam benne neked!

Érzem, hogy szeretlek! Te nem érzed? Lehet, hogy csak én érzem, és te nem érzed, hogy igenis szeretlek? Én belegebedek, a szívem hevesebben ver, s te kíméletlenül faggatsz? Hát van őszintébb jele a szeretetnek, mint hogy valaki érzi, hogy szeret?!

Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.

I’ve learned that waiting is the most difficult bit, and I want to get used to the feeling, knowing that you’re with me, even when you’re not by my side.

Forrás: Tizenegy perc

Szeretem a földet, amelyre lép, a levegőt, amelyet beszív, és mindent, amihez hozzáér, mindent, amit mond. Szeretem minden pillantását, minden mozdulatát, szeretem őt teljesen és egészen.

Figyelj rám, mintha jel volnék, keress úgy, mintha nem volnék, vigyázz rám, mintha gyöngy volnék, […] hallgass úgy, mintha dal volnék, szeress úgy, mintha jó volnék.

Kicsinyke vágyak

Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tűz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihűlni magunk. Mert egyedül, egyedül olyan iszonyatos.

Később majd megpróbálom, hogy elmondjam neked, mennyire szeretlek. De most csak érezni tudom.

A szamárbőr

Úgy van, szeretlek! Ím, nyíltan bevallom, hisz nem először történik velem, hogy szívemben, melyet üresnek hittem, fészket rakott megint a szerelem.

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.

Szerelmem vagy, neked én adok nevet, és az a varázslat köröttünk lebeg. Bánatot, sebet, mindent levedlek, ha megölsz is érte, én akkor is szeretlek.

Mire vagy jó?

Te életet adtál fának, virágnak, szónak; Benned az öröklött öröklét harangjai szólnak. Mosolyom mögé néztél, és bánatot láttál; Benned magamra leltem, Én a tiéd vagyok, mert rám találtál.

Minden egyszerű dalban

Kicsim, ne haragudj, csak azért nem szeretlek most még jobban, mert nem lehet már ennél jobban szeretni valakit.

Levél Vágó Mártához

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled.

Gyermekké tettél

Lehet, hogy túl korai, lehet, hogy túl késő, de most én is ki akarom mondani, ahogy te is kimondtad: szeretlek. Nem muszáj elhinned, lehet, hogy butaság, és az is lehet, hogy csak képzelődöm.