Veszteséggel kapcsolatos idézetek

Csak addig van hatalmad az emberek felett, amíg nem veszel el tőlük mindent. De amint egy embert megfosztasz mindenétől, többé már nincs a hatalmadban – Ő ismét szabad.

You only have power over people so long as you don’t take everything away from them. But when you’ve robbed a man of everything he’s no longer in your power — he’s free again.

A pokol tornáca (1990) – The First Circle (1968)

Ha vége szakad valaminek, akár rossz volt az, akár jó, mindenképpen űr marad a helyén. Ha rossz volt, az űr magától is megtelik. Ha jó, akkor csak úgy lehet megszüntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál.

Vándorünnep

Isten minden lépésedet végigkíséri, és nyugtalan, mert látja, hogy nem veszed észre az élet csodáját.

A győztes egyedül van

Van-e olyan szép a messzeség, hogy ne legyen az túl nagy veszteség, mit ellopsz, mit eldobsz, ami itt és most még benned él. Van-e olyan kín, mit át nem élsz, ha valamire várva elcserélsz, nincs máshol, nincs máskor, mert csak itt és most van jól.

Itt és most

Semmi sem drágább, mint egy elszalasztott lehetőség.

Nothing is more expensive than a missed opportunity.

Amikor reggel felébredek, úgy érzem, valami hiányzik. Tudom, hogy valami nincs rendben, de kell hozzá egy kis idő, míg rájövök, mi is az…, aztán eszembe jut. A legjobb barátom – elment. Az egyetlen barátom. Hülye voltam, hogy egyetlen emberre összpontosítottam minden ragaszkodásom. Most meg iszom a levét.

Forrás: Ahol a szivárvány véget ér

A hangod hallom, ha zúg a szél, mondd, hol maradsz, ha a csend kísér? Elsuttognám minden titkomat, vágyom rád, oly messze vagy! Kevésnek érzem minden sóhajom, üressé vált minden mondatom. Még egyszer láthatnám az arcodat, vágyom rád, oly messze vagy!

Forrás: részlet a Vágyom rád című dalból

Rég megszokott illatra várva, gyámoltalan, fáradt vagyok. Elbújtam, senki sem láthat. Elképzelem, a napfény rám ragyog, de most fúj a szél, hangod messze jár. Kinek mondjam el, mennyire félek a változástól, tényleg mennyire fáj? Most kicsit meghalok, magányomban elsüllyedve, megvadulva érted ordítok.

Forrás: részlet a Ha nem maradt más című dalból

Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (…) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján – abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj.

Fáj! Boldog lelkek tánca, 95. rész

Itt az éjjel és te nem vagy már velem, hogy fogd a két kezem úgy, mint régen. És ha hívlak tudom, senki nem felel csak egy elfelejtett dal sír a szélben.

Forrás: részlet az Egy elfelejtett dal című dalból

Szövegíró: Miklós Tibor

A dal Cserháti Zsuzsa előadásában vált ismerté

Talán eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön szárítottam. Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam.

Talán eltűnök hirtelen…

Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni.

Aki azt állítja, hogy átlát a nőkön, az sokat veszít.

Anyone who says he can see through women is missing a lot.

Az mindig fáj, ha elválik két lélek, amelyek bármily rövid időre is egyek voltak.

Az udvarház

S helyet cserél bennünk a fájdalom; És folyni látom, majd ha már késő lesz, a megbánásnak könnyét arcodon. Mert amit én vesztettem, óriás, hozzá az ég adott erőt nekem. Én látok itt olyant, mit senki más; Csodákat mivel emlékezetem. A múltból fölmerül egy pillanat, mint óceánból elsüllyedt sziget; És látom újra ifjú arcodat, mikor még másért nem dobbant szíved.

Harminc év után